A Borrajongó

Nagy kadarkateszt

2011. január 17. 11:48 - pardi norbi

 

       Régóta terveztünk már összerakni egy sort, amelyben az általam ismert nagyszerű kadarkák színe java szerepel. Most ez is megtörtént. Nem titkolom, hogy eddig számomra igazán megnyerő kadarkával kizárólag Egerből találkoztam. Több tucatnyi kadart kóstoltam az elmúlt években máshonnan is (a legtöbbet persze Szekszárdról), de mindössze néhány kellemes és sajnos viszonylag sok egyáltalán nem tetsző borral találkoztam. A legtöbb ital vékony és savas volt, minimális fűszerességgel és gyümölcsösséggel. A mostani kóstoló nagyjából a várt eredményt hozta, egy komoly csalódással. Az egriek mellé bepakoltunk néhány szekszárdi tételt, illetve egy alföldit, valamint Maurer Oszkár hajdújárási kadarkáját. 
 
Vakon kóstoltunk, a borok az alábbi sorrendben következtek:
 
Bodor László: Csongrádi kadarka 2009.
 
pardi norbi: Világos rubinszín. Visszafogott illat minimális meggyes gyümölcsösséggel, némi cukorkássággal. A korty könnyed, egyenes vonalvezetésű, egyszerű, de mindennemű hibától mentes. Előkerül a meggyes gyümölcsösség és minimális fűszeres aláfestés. Eléri a 4 pontot.
 
drbarta: Nem mély, nem intenzív, de kedvesen gyümölcsös illat. Szájban teltebb, mint amire az illat alapján számítunk. Kissé „házibor” jellegű, kékszőlőgyümölcsös, alapvetően ízletes ízvilág. Érintésnyi tannin, végén diffúzan szétterülő savak. Nem hosszú, de a bor egészével ez jól korrelál. Egyszerű, lágy, de harapnivaló, kompromisszumok nélkül jól fogyasztható tétel. Összetettséget, egyediséget kár volna hírből is keresni is benne, összhatásában mégis pozitív. Eléri a 4 pontot.
 
 
Gróf Buttler: Kadarka, Nagy Eged 2008. 
 
pardi norbi: A csalódás. Nem kicsi, nagy. A 2005-ös és 2006-os egedi kadar után valami komoly dologra készültem és sikerült alaposan lukra futni. Közepes rubin szín. Illata nem teljesen tiszta, éreztem benne valami zavarót, amit a többiek lekozmált szilvalekvár illatnak gondoltak, számomra kifejezetten kellemetlen volt. Mindemellett meggyes-szilvás gyümölcsösség és finom fűszeresség érezhető. A korty kerek, kellően gyümölcsös és fűszeres. Meglepően tanninos kadarka, kifejezetten savanyító jellegű savakkal. Vannak értékei, de nyomokban sem hasonlít a korábban általam igen nagyrabecsült 2005-ös és 2006-osra. 4 pont.
 
drbarta: Mély és sokkal szofisztikáltabb világú illat. Túlérett gyümölcsök, szilva, fűszerek, pici fülledt földesség, meg egy kis odakozmált-égett jelleg. Szájban kifejezetten telt, a fajtához képest elég sok tannint is tartalmaz. Sajnos kissé érdesítik és szárítják is a kortyot. A savak intenzívek, szerteszaladóak, kissé harapósak. Az előző bortól sokkal gazdagabb és nagyobb bor, nem is kéne egy asztalon lenniük, de ugyanakkor sokkal kevésbé fogyasztható. Kompenzatórikus 4 pontot kap. Leleplezés után igen nagy csalódás.
 
 
St. Andrea: Nagybor kadarka 2007.
 
pardi norbi: Világos rubinszín. Gazdag illatában hecsedli, finom fűszeresség, vanília és ásványosság érződik. A korty telt és gazdagon gyümölcsös-fűszeres-ásványos. Kevés érett tannin, megfelelő mennyiségű ugyancsak érett sav, kiváló zamatok. Szép bor, bár remélhetőleg van még feljebb kadarkában (mind szerkezetben, mind komplexitásban). 6 pont.
 
drbarta: Mély illat, jellegzetesebb egri kadarkát sejtet. Csipkebogyó, fűszeresség, ásványok, kis karamella. Gazdag, de megállapodott hangulatú. Szájban jó szerkezetű korty fogad. Dinamikus, de nem éles, ugyanakkor rétegzettséget is mutató savvilág, kevés tannin. Intenzív bor, az alkotók egy leheletnyi darabosság mellett álltak össze egésszé. Édesen fűszeres ízvilág. Eléri a 6 pontot.
 
 
Eszterbauer: Nagyapám kadarka 2009.
 
pardi norbi: Közepesen intenzív, lila szín. Illatából sosem mondanám meg, hogy kadarka, kifejezetten újbor illatú: cukorkás, picit élesztős, egyszerű meggyes gyümölcsösséggel. A korty egyszerű, hibátlan, de nem különösebben izgalmas, elsősorban a primer gyümölcsösségre épül. Egyszerű savak, érett kevés tannin. Erős 4 pont.
 
drbarta: Nagyon egyszerű, nagyon fiatal illat. Meggyes-kékszőlős karakter. Szájban könnyű kortyot kapunk kevés co2-vel. Kissé újboros hangulat. A szerkezet szinte szőlőléig leegyszerűsödött, de a maga szintjén igen arányos, szerény alkotói remek egységet mutatnak. Sallangoktól mentes, egyedül primer gyümölcsösségre épülő, kissé semleges, de bármiféle kompromisszum nélkül jó érzéssel fogyasztható bor. Eléri a 4 pontot.
 
 
Gál Tibor: Kadarka 2008.
 
pardi norbi: Nem ittam még kadarkát a pincétől, örülök, hogy megkóstoltuk. Kifejezetten világos rubin szín, narancsos széllel. Illata gazdag: hecsedli, őszibarack, finom gombásság, ásvány, vanília. A korty kerek, közepesen telt, gazdag gyümölcsösséggel, finom fűszerekkel. Tannintartalma minimális, savai érettek és elegendőek. Szép szerkezet, remek zamatok, hosszú utóíz. Eléri a 7 pontot.
 
drbarta: Szokatlan illat. Mokkacukorka, csipkebogyószirup, gombásság. Szájban igen kifinomult felépítésű bort kapunk. Finom állagú savak, érintésnyi tannin, sima felszínek. Pont ideális mértékű feszesség, semmiféle túlzott lendület, vagy intenzitás nem ront az elegancián. Könnyed, de határozott vonalakkal bír. Díszítésként viszont jobban örültem volna frissebb hangulatú gyümölcsösségnek. Erős 6 pont mindenképp jár neki.
 
 
Heimann Zoltán: Harmados kadarka 2004.
 
pardi norbi: Ironman kolléga még tudott szerezni belőle, ezért kíváncsiságból megkóstoltuk a Heimann pince első kadarkáját. Világos rubin szín, gránát széllel. Érett vörösbor illat: meggy,- és eperdzsem, kávé, fűszeresség. A korty egyszerű felépítésű, minimális gyümölcsösséggel, csekély aromamélységgel. Voltak bizonyára szebb napjai is. 4 pont.
 
drbarta: Semleges (mindennemű harsogási érzetet nélkülöző, ízetlen) pirosbogyós gyümölcsök, visszafogott, diszkrét fűszeresség. Lágy hangulatú illat. Szájban közepesen telt, kevés, de azért nem elhanyagolható mennyiségű tannin. A szerkezet nagy vonalakban talpon, de aromákban viszonylag szegény bor. A végére elég kiszáradt érzetű lesz. 3 pont.
 
 
Maurer Oszkár: Hajdújárási kadarka (1880) 2009.
 
pardi norbi: Extrém öreg ültetvényről (1880-as telepítés) származó bor. Világos rubinszín, lila széllel. Kedves, de egyszerű illat: málnacukor, primer málnás, hecsedlis gyümölcsösség. A korty egyszerű felépítésű, alapvetően a hecsedlis-fűszeres vonalra épül. Kevés tannin, jelentékeny mennyiségű, nem kifejezetten elegáns sav. 4 pont.
 
drbarta: Érdekes cukorkás-gyógynövényes-diszkréten pirosbogyós gyümölcsös illat. Kellemesnek induló bor, „háziasan” szőlőgyümölcsös, fűszeres aromák, magas ívben induló savak. Az aromák sajnos nagyon gyorsan tovatűnnek, a savak íve is alábbhagy, diffúz savérzetet hátrahagyva. Szűk 4 pont.
 
 
Orsolya pince: 2008 2008.
 
pardi norbi: Mindig is nagyon szerettem ezt a bort, most is szívesen fogyasztottam. Annyiban kakukktojás, hogy csak harmadrészt kadarka, a többi része kékfrankos és zweigelt, de ember legyen a talpán, aki ezt meg tudja állapítani, maximálisan kadarkás számomra. Közepes rubin szín. Gazdag és folyamatosan nyíló illata hecsedlis, fahéjas, elegánsan vaníliás és ásványos. A korty kerek, közepesen testes, az illatban észlelt aromajegyek itt is feltűnnek. Alacsony tannin, megfelelő mennyiségű érett sav, remek zamatok, hosszú lecsengés. 7 pont.
 
drbarta: Mély és szeretnivaló illat. Sok-sok gyümölcs, csipkebogyó, erdei gyümölcsök mellett kis zöldfűszeres-ásványos díszítés. Szájban közepesen telt, végre igen ízletes és harapnivaló kortyot kapunk. Nem sok, de azért érezhető tanninjelenlét. Savvilága mennyiségileg épp megfelelő, de kicsit savanyúcukorkás érzetű, tehát nem igazán kifinomult, vagy cizellált, kicsit „faragatlan”. Ettől eltekintve talán a legnagyobb fogyasztási élményt okozó tétel a sorban. Stabil 6 pont.
 
 
Orsolya pince: Kadarka 2006.
 
pardi norbi: Úgy emlékszem, hogy nem egészen 200 palack készült belőle, le is maradtam róla annak rendje, s módja szerint. Most végre sikerült megkóstolni. Világos rubinszín, gránát széllel. Illata gazdag, intenzív: hecsedli, vörös áfonya, fűszerek, ásvány. A korty kifejezetten virgonc, már-már túlontúl is az, savai érettek, de elbillentik az egyensúlyt kissé. Az előző bornál aromaszegényebb, de így is szívesen fogyasztanám. 6 pont.
 
 
drbarta: Intenzív, gazdag illat. Mély fűszeresség, piros és feketebogyós gyümölcsösség, kis odakozmált jelleg. Közepesen telt korty, a sor eddigi leghosszabb lefutású és leginkább rétegzettséget mutató savvilágát itt tapasztaljuk. A szerkezetet és a bor egész világát abszolút dominálják. Ánizsos-negrós-fűszeres-lekvárosan gyümölcsös díszítőízek. 6 pont.
 
 
Németh János: Szekszárdi kadarka 2009.
 
pardi norbi: Világos rubinszín, lila széllel. Visszafogott illat cukorkássággal és meggyes gyümölcsösséggel. A korty egyszerű, különösebb aromagazdagság (meggy, paprikás fűszeresség) és aromamélység nélkül. Alacsony tannin, egyszerű savak. Kellemes ivóbor. Eléri a 4 pontot.
 
drbarta: Szétszálazhatatlanul egyszerű illat. Leginkább kékszőlő. Szájban is ezt kapjuk, végtelenül egyszerű, közepesnél karcsúbb, sallangmentes, de alapvetően ízletes szőlőízű bor. Nincs értelme szétbontani alkotórészeit, viszont díjazandó arányossága és kompromisszumok nélküli jól fogyaszthatósága. Szűk 4 pont.
 
 
Orsolya pince: Kadarka 2007.
 
pardi norbi: Világos rubin szín, gránát széllel. Rendkívüli módon hasonlít a 2008-ra, megfelelő rétegzettség illatban és ízben (hecsedli, ásvány, kevés vanília). Szép, kerek korty, kevés tannin, megfelelő mennyiségű és érettségű sav. Remek zamatok, hosszú utóíz. Eléri a 7 pontot.
 
drbarta: Hecsedlis-zöldfűszeres-gyógynövénycukorkás illat. Szájban közepesen telt. Megfelelő dinamikájú, finom tapintatú, de dominálni nem akaró savak, érintésnyi tannin. Az arányos, szép szerkezetre kellő mélységű aromakészlet illeszkedik, megfelelő mennyiségű gyümölcsösséggel, fűszerezettséggel, egyediséggel. Talán a sor legjobbja. Erős 6 pont.
 
 
 
 
  
 
46 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://borrajongo.blog.hu/api/trackback/id/tr602589879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bodomi 2011.01.17. 13:51:51

A ménesi Wine Princess kadarkái igencsak jók ám. Inkább 2008-ast választanám, mint 2006-ost. Az már túl van az élete delén, Géza mester kicsit sokat várt vele, a fiatalabb évjáratok jobbak, szvsz.

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.17. 14:33:48

@Bodomi: Igazad lehet, meg kellene már kóstolnom valóban egy-két Wine Princess kadarkát újra. A 2000-2006 közöttieket ismerem, szép vörösborok, bár számomra kevésbé kadarkásak, akárcsak a legtöbb villányi példány, ennek ellenére szívesen fogyasztottam őket. Rápróbálok a 2008-asra a közeljövőben.

zoli 2011.01.17. 19:05:15

Nyilván ízlésekről felesleges, de úgy tűnik ti általában ezeket a "hideg" borokat szeretitek.
A kadarka pedig vérbeli déli fajta és még ott is a melegebb, szárazabb évjáratokban szebb. Nekem egri kadar nemigen tetszett még (pl. a 2005-ös Buttler körberajongását nemigen tudtam mire vélni), régebben kóstolt Orsolyák is elég hűvösnek tűntek.
Az én eszményi kadarkám amolyan sötétsiller színű, meleg érzetű, kevés, de érett, édes tanninnal, lágy, de frissítő savérzettel, sűrű málnás érzettel, zöldfűszerekkel és mindenekelőtt iszonyatosan csúszik. Az ásvány, avar, gomba, túlzott rétegztettség, "nagyborság" szerintem nem ez a műfaj, ahogyan az (eltúlzott) újhordó sem (Wine Princessből van egy alap és egy barrique, amikor megkóstoltam az alapot, azt hittem, véletlen összekeverték, de nem).
Tessék több szekszárdit kóstolni. Frissebb Heimannokat, Bősz Adrián kadarkáit, Vesztergombi Jószefét, Eszterbauertől a 8-as és főleg a 7-es tényleg szebb volt, nagyon jó volt ugyanabból az évből Hetényi Jánosé is, Mészárosok is megbízhatóak, esetleg egy öregebb Dúzsi.
Villányt is meg kell védenem, a 2006-os Jekl és a Sauskáktól eltekintve szerintem meglepően jók, fajtajellegesek. Újabban Bock is, némelyik Polgár, illetve emlékszem még Wunderlich 2004-esére, gyönyörű volt.
Ez kikívánkozott, elnézést.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.17. 20:57:19

@zoli: A Norbival ellentétben nekem volt már meghatározó szekszárdi kadarka-élményem, mégpedig épp az általad is említett Vesztergonbi Józseftől.(a 2006-os) A mostani sorban a szekszárdiak és alföldiek hírből nem mutattak annyi fűszerességet.

Az orsolya kadarkák nekem érdekes módon nem hűvösségről szólnak, úgy érzem némelyik kifejezetten meleg és buja hangulatú, annak ellenére, hogy ezt általában feszesebb savak támasztják meg.

Abban mindenképp igazad van, hogy pálcatörés előtt további déli-kadarka kóstolásra van szükségünk. :) (pálcatörésre meg valójában egyáltalán nem :)

Egyébiránt az általad említett régebbi évjáratú kadarkákat mostanság is kóstoltad, vagy egykori szép emlék?

Szegediszomelijé 2011.01.17. 21:39:35

@zoli: Szívesen fogadok/fogadunk jó Kadarka tippeket! Egyébként nem voltak rosszak a szekszárdiak, jó ivású, ám egyszerűbb borok a kóstoltak. Ezek közül a Heimann sajna kivétel, melyet sokkal jobb formájában kóstoltam 1 éve -de hát szűz bor, ez benne volt a pakliban. Amúgy általában a többi Kadarkája is bejön nekem.
Korábbi kóstolónkon a Mészáros Pál Kadarkával elégedettek voltunk, a Sebestyénnel sokkal kevésbé. Az általad említett édes tannin egyébként most is jelen volt.
Ami kérdéses számomra: 2000 körül, fölött is igen egyszerű Kadarkákkal találkoztunk. Ez az ár ahhoz sok, nagyon sok. Mennyiségileg semmiképp sem versenyezhet pl. Cabernetekkel, márpedig akkor csak nagyon komoly korlátozással és természetes készítési móddal lehet nagyot dobni. Ez utóbbi úgy látszik, müködik, de nyilván nem könnyű pálya.
További jó Kadarkákat!

zoli 2011.01.17. 22:52:41

@drbarta: ezek régebbi emlékek, a kadarkától a korral való lassú nemesedést se várom el feltétlen.
Én az egrieket nem ismerem különösebben, csak meglepődtem, hogy ott keresitek az etalont, kicsit olyan, mintha pinot-t Villányban...
@ironman: Heimann 7-es tán még kapható, én is meglepődtem, hogy az mennyire jó. Bősz Adrián is ráérzett nagyon valamire, tán a 8-as az aktuális évjárat.
Ezt az árkérdést a kadarkával rendszeresen összehozzák, de nem igazán értem. Talán mert mert "könnyedebb" műfaj, olcsóbbnak is kell lennie? Átlagban Szekszárdon 2000 alatt van szinte minden pince kadarkája (kivéve természetesen az ilyenolyan szelekciók), pedig akad gond vele jócskán. Ráadásul a cabernet-vel összevetni idehaza, amivel épp az a helyzet, hogy elvétve találni 2000 alatt bármit is, ami nem tömegáru.
A másik szerintem furcsa hozzáállás a "nagybor" kicsikarása a kadarkából. Ez egy olyan fajta, amit mindig is arra használtak, hogy nyakaljuk - minden alkalomhoz. Érdekes, persze, de hogy ezt kijelölni járandó útnak, jövőképnek, nem is tudom...
Tán még mindig kapni Szt. István Koronája 2007-es kadarkát, az ára nagyjából 6-700ft és a pincészet tán legjobb bora. El lehet képzelni, milyen lehetett az alapanyag, hogy tonnaszám vödrözték a konténerekbe, utaztatták Budafokra és mégis egy ilyen kellemes, csúszós ivóbort hoztak ki belőle...na ez az, amit cabernet-vel nemigen lehetne összehozni.
Sok jó kadarkát kívánok én is!

Daeril 2011.01.17. 23:12:26

A Mészáros Kadarka nekem is nagyon tetszett. Eger és a kadarka viszonyáról az legalábbis érdekes lehet hogy a Bükk- és a Mátra-aljának a meghatározó fajtája volt a kadarka 1800-as évek végéig. Tudom a történelmi összehasonlítások veszélyesek mert változik a közízlés és kicsit a klíma is de talaj nem változott annyit, és valami oka kellett, hogy legyen a kadarka szinte monokultúrává válásának egyes északi részeken.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 07:15:08

@zoli: "Ez egy olyan fajta, amit mindig is arra használtak, hogy nyakaljuk - minden alkalomhoz."

Pontosan ilyennek éreztük ebben a sorban a szekszárdi és alföldi kadarkákat. Kifejezetten jó érzéssel ittam őket! Illetve nem vagyok egy nagy bor-étel párosító, de ezekkel kajához sem lehet mellényúlni. Viszont az szintén benyomásom lett, hogy a sorban szereplő két frissebb szekszárdi annyira egyszerű borocska, hogy szívesebben látnám jóval közelebb az 1000 forinthoz. (Mintahogy a sorban szereplő csongrádi bor a maga 1200 forintos árával számomra még egy kicsit teltebb ízeket is mutatott fel, mint az ominózus 2 szekszárdi, így ott semmiféle visszás érzetünk nem volt)
Mindent összevetve ez egy olyan stílus, amit kedvelek fogyasztani, de ha épp valami "témát" boncolgatunk, akkor sok megfejtenivalót nem nyújtanak.

"A másik szerintem furcsa hozzáállás a "nagybor" kicsikarása a kadarkából."

Az egri borok a sorban egy másik stílust körvonalaztak. A Buttler 08 által képviselt "nagy akarok lenni" stílus láthatóan nem sült el pozitivan. Az orsolyák stílusa viszont nekem még korántsem takart "fajtához képest aránytalan, kierőszakoltan nagynak akaró" vonalat.
Számomra ebben a sorban fűszeresebbek voltak, zamatosabbak, és nem vált kárukra, hogy némi összetettség is volt bennük, feszesebb, rétegzettséget is mutató savakkal.
Ettől még teljesen arányosak, finomak, jól fogyaszthatóak maradtak, úgy hogy közben van mit bennük "szálazgatni" is, ha épp nem "kvaterkázós" borra van csak igényünk.

Ebben a sorban azt éreztük, hogy két egyaránt szerethető, de élményborozási izgalom szempontjából közel sem ugyanazt a szintet mutató stílus volt jelen. Ugyanakkor árcédulában olykor kersztezték egymást. (nem mindig)
Ironman arra célzott szerintem, hogy ha kettőezer forintért ő orsolya 2008-at kap, akkor ahhoz képest hasonló áron sokkal kevesebb tartalmat nyújtott mint pl. a sorban szereplő 2 frissebb szekszárdi tétel.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 07:17:34

@drbarta: utolsó sorból a "mint"-et kéretik figyelmen kívül hagyni! :)

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.18. 08:11:25

Számomra, ha több évjáratot nézünk egyszerre, kimagaslóan Szentesi József kadarkái az eszményképek: gazdagok, rétegzettek, miközben nem vesztik el a gyümölcsös-játékos kadarka-bájt sem.

Daerillel egyetértve, szerintem is volt itt északon is értéke és szerepe a kadarkának, 20-30 dekás tőketerhelés, tízezres tőkeszám, saját gyökér, jobb fajtaváltozatok és bakművelés mellett kicsit máshogyan érhetett, mint manapság...
továbbá szerintem kifejezetten alkalmas arra, hogy a termőhelyek egyedi ízeit megjelenítse, ezért nagyon kíváncsi leszek rá, mit adhat igazán karakteres terroirokon. (szentesié és Gróf Buttleré ilyenek is - utóbbiból persze nem erre az évjáratra gondolok)

zoli 2011.01.18. 09:15:01

Hol nem volt a kadarka fő fajta? Talán Tokaj, Mór, Somló...még ott is volt lehetett valamennyi. Ahol felmerült a vörösbor-, sillerkészítése lehetősége,ötlete ott kadarka volt.

20-30 dekás tőketerhelés bakművelésen? Ne essünk át a ló túloldalára se. Akkor azt már rég kivágták volna az öregek - már ha önerőből termett volna csak ennyit. Szomszédom 1933-as telepítésű, 1x1-nél sűrűbben ültetett szőleje is közel leadja az egy kilót (kisebb fürtű szőlőfajtákból). Anno inkább kivártak, későn szedték, válogattak, de a 20-30dkg kadarka esetében 2 fürt/tőke...

Amit mondani szeretnék: értem, hogy ti általában mit kerestek egy borban, és nem kétlem, hogy hasonlókat lehet kadarkából is készíteni, csak egyszerűen másra termett ez a fajta, másra használták. Ez nem pinot!
Egyébként meg a könnyedet ne keverjük az egyszerű/súlytalannal, azt én kérem ki magamnak a szekszárdiak/déliek nevében is. Meg lehet kérdezni szinte bármelyik szekszárdi gazdát, mennyi a c.m. extraktja a kadarkájának és a cabernet-jének, előbbit valószínűsíthetően nagyobb terheléssel és alacsonyabb cukorral szüretelte(/vette, egyre inkább ez dívik, sajnos), de extraktban biztosan partiban lesz, ha rá nem ver. Ráadásul gazdag, összetett is a kadarka, egyszerre lehet akár édes, savas, keserű, stb, nem hagyja lustulni a nyelvet, de hogy csússzon mint az istennyila: alapkövetelmény, origópont.

Az nem lehet, hogy ti a kedvelt stílus/preferenciák, megszokás végett húztok az északias ízvilághoz? Cáfoljatok meg, de ezen a blogon találok megannyi osztrákot, németet, de spanyolt, olaszt, dél-franciát kevésbé...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 09:28:10

@zoli: Egy dolog a preferált ízlés, meg az is egy dolog, hogy a kevésbé preferált stílusban is illik felismerni az értékeket.

Néhány példa, hogy "déliesebb" stílusban is lehet nálam komolyabb "elismerést" begyűjteni:

borrajongo.blog.hu/2010/09/22/borok_del_olaszorszagbol

borrajongo.blog.hu/2010/07/24/premium_shiraz_kostolo_a_terroir_clubban

forum.index.hu/Article/showArticle?t=9004540&go=96006935

Kulisszatitokként pedig néhány hét múlva egy kivételes spanyol sorral jelentkezhetünk. Csodálkoznék, ha nem találnék benne kedvemrevalót, csak azért mert "déli" :)

Bodomi 2011.01.18. 09:34:22

Ha már kadarka, kb. 1 hónapja voltam Hajóson, a Kovács Borházban. Olyan jó kadarkát adtak, hogy le a kalappal! Szegeden a Rákóczi utcában van az egyik viszont eladójuk, ott még nem vettem, de a pincénél korrekt, jó palackozott kadarka 2009-es volt, asszem, 1500-ért. De mást is vettem, így pontosan nem is tudom az árat. Van honlapjuk, onnan le lehet venni, akit érdekelne.

zoli 2011.01.18. 09:46:37

@drbarta: félreértesz. Van, amit én északról szeretek, van, amit délről. De az északon elkövetett délit és a délen elkövetett északit nyilvánvalóan kevésbé. Bocs, ha sértőnek tűntem.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 10:03:26

@zoli: Számomra egyáltalán nem tűnt sértőnek semmi amit írtál. Kötetlenül beszélgetünk:)

Biztos lennének, akik vitatkoznának azzal, hogy a kadarka kinevezhető -e egyértelműen déli fajtának, amiből "északabbra" csak az egyéniségéből kifordított borok készíthetőek

e_easy 2011.01.18. 10:05:23

no ezt elvezettel olvastam, a kommentek is hasznosak nekem. Eddig egy Maurer kivetelevel csak szekszardi kadarkakat kostoltam, mondjuk a Bosz Adrian fele 08as annyira bejott h nem is keresgeltem tovabb (a feher kadarkaja is klasz, bar a legutobbi palacknal mintha migbicsaklott volna a lendulet). Az irottak alapjan viszont ramegyek az egriekre es majd eldontom a vitat :D

Bodomi 2011.01.18. 11:19:00

Az egyértelmű, hogy déli szőlő a kadarka, a bolgároknál gömza néven él, ha jól tudom. Olyat még nem ittam, de van pár itt élő bolgár ismerősöm, egyszer majd hozatok velük eredetit, egyenesen a forrásból. Végül is nem őseredeti hungaricum ez a szőlő, ahogy a mangalica se az teljesen, de a magyar földhöz alkalmazkodott rendesen és megérdemli, hogy megismerjük és szeressük. Mint a szlovénok a saját vörös borukat, a cvicsek nevűt. Pedig az aztán embört próbáló ital, nem tagadom.

pardi norbi · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 11:26:10

@zoli: Bocs a kései reakcióért. Nagyjából szerzőtársam már vázolta az én elképzeléseimet is, egy-két apróságot azért kiemelek.

Nagyon szeretem a bort és különösen kedves a szívemnek, ha a hazámból sikerül valami igazán különlegesre akadni. Minden magyar borvidéken készülnek remek borok, ezért soha eszem ágában nem volt kirekeszteni semelyiket, mindenfelől igyekszem kóstolni és inni. Értékeléseim során igyekszem objektív maradni és minden borban az értékeket felismerni, ha kedvelem az adott stílust, ha nem. Számos bor volt, amit megkóstoltam, elismertem a nagyságát és cizelláltságát (ami jár az jár), de nem vásároltam belőle, mert nem volt az esetem.

Kifejezetten kedvelem a szekszárdi borokat. Tény viszont, hogy 2-3 ezer forintért biztosan nem szekszárdi kadarkát veszek, hanem egy jó merlot-t, vagy kékfrankost, vagy cabernet franc-t. Ebből a három fajtából jónéhány termelő kiváló borokat készít Szekszárdon az említett árkategóriában. Szinte minden héten kerül is belőlük az asztalra.

Sokkal több szekszárdi kadarkát kóstoltam, mint egrit, de igazán megnyerőt még nem találtam. A Heimanné, Eszterbaueré például tetszett többször is, de azok sem érték el azt az összetettséget, aromagazdagságot, amit a 05-ös, 06-os Buttler, 08-as Gál Tibor, 07-es St Andrea, vagy az Orsolyák. Ugyanakkor megjegyzem, étel mellett remekül csúsztak a szekszárdiak is.

Végül szeretném a segítséged kérni. Légyszíves ajánlj néhány számodra kiemelkedően szép szekszárdi kadarkát. Megpróbálom a közeljövőben beszerezni és megkóstolni. Köszi.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 11:35:05

@Bodomi: Attól, hogy délebbről származik, úgy néz ki Magyarország délebbi és északibb részein egyaránt igen régóta jelen van. Talán elég régóta ahhoz, hogy egy "északibb" kadarkára se kelljen már csodálkozva meredni. :)

Szerintem természetes jelenség, hogy bizonyos fajták más arcukat mutatják különböző terroirokon.
A fenti kóstolóval kapcsolatban viszont fenntartom, hogy a sorban szereplő szekszárdiak nem azért szerepeltek nálunk "gyengébben" , mert mi egyszerűen "északi"-pártiak lennénk.

Bodomi 2011.01.18. 13:03:27

@drbarta: Sok klónja van a kadarkának, ahogy évszázadok alatt kialakult a fajta, egyik területen ez, másfelé a másik futott be karriert a termelőknél. Szekszárdiban a Fritz-pince kadarkája is említésre méltó. Ők az egyik olyan pince, akik fehér kadarkát is palackoznak, attól azért nem dobtam magam hanyatt, de érdekességnek megfelel. Én legjobbnak tartom a Balla Géza kadarkáit, a Mauer Oszi kadarkái mögött nagyobb a mese, mint a valós teljesítmény. Igazi jó villányi kadarkát még nem kaptam, de szombathoz egy hétre készülök oda egy kicsi, de jó bort kínáló pincébe, nála hátha lesz olyan is. Egy cab.sav. borukat ittam a minap, annak rögtön levertem a vigyázz-t, mert egyszerűen megdöbbentem, mennyire jó anyag volt.

zoli 2011.01.18. 18:23:36

@pardi norbi: @drbarta: természetesen nem azt mondom, hogy Egerben fölöslegesen próbálkoznak a kadarkával, csak jeleztem, hogy a merítésetekben kicsit felülprezentált Eger, nyilván általánosságban is jobban ismeritek az ottani termelők munkáit, többet kóstoljátok. Én csak jelezni szerettem volna, hogy Dél-Alföld, Szekszárd/Tolna, Baranya, ahol hagyományosan igazán népszerű lett a kadar, adottságai folytán szerintem ott több hozható ki belőle. Az még gondolom nem faj(ta)elmélet, ha azt mondom déli típusú a fajta, melegkedvelő. Ugyanígy értetlenkedek a syrah kapcsán is.
Írtam már néhány tippet fentebb kadarkára, első lépésnek próbáld ki talán Bősz Adriánét.

Daeril 2011.01.18. 19:14:21

@zoli: Északi-Rhone völgy nem mediterrán klíma mégis epikus syrah termőhely.

zoli 2011.01.18. 20:23:46

@Daeril: látom érzékeny a téma. Arra utaltam, hogy a syrah-t is egyre többen igyekeznek Egerhez kötni - leginkább bizonyos termelők végett - holott abszolút délies karakter.
Nem stílusokról beszélek, nem preferenciáról, hanem szőlőfajták tulajdonságairól, igényeiről.

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.18. 20:39:43

@zoli: Abban igazad van, hogy ebben a merítésünkben nem volt hasonló mennyiségben és árkategóriában képviselve Eger és Szekszárd. De korábban is jeleztem, hogy pálcatörés sem volt célunk, hogy hol van igazán létjogosultsága a fajtának. Nem utoljára ittunk kadarkát, nem is utoljára szekszárdi kadarkát. Az újabb tapasztalatokról is be fogunk számolni. Becsszó!

Daeril 2011.01.18. 21:16:26

@zoli: Nem lehet érzékeny a téma mert sem egri sem észak-rhone völgyi borosgazda nem vagyok. Ráadásul szeretem inni a szekszárdi és villányi kadar-okat.
Nem stílusokról és preferenciákról beszélek, hanem arról, hogy egy adott fajta eltérő klímákon és termőhelyeken is tud jól teljesíteni (legyen bár syrah, vagy kadarka) de borok szükségképpen más stílusúak lesznek. Másképp kell hozzá állni más alkalommal kell bontani, ennyi.
Az meg hogy délies karakter egy-egy fajta az igaz lehet olyan viszonylatban, hogy a Rajna vidéken biztos nem lenne kielégítő az eredmény (vagy Kanadában) de azért Eger és Szekszárd között besugárzásban nem lehet akkora eltérés. Talajban inkább...

zoli 2011.01.18. 22:18:15

@drbarta: Helyes, megnyugtattál:)

@Daeril: Van kutatóintézet Egerben, Pécsett, én azért rákukkantanék az éves hőösszegre, napsütéses órák számára, csapadékra. Talaj természetesen ugyanilyen fontos tényező, de ha Villányt vagy Pécset veszem alapul - ami már nem mutat akkora különbözőséget - akkor is érezni vélem a differnciát. Relativizálni sztem csak bizonyos keretek közt lehet.
Azt mondjuk töredelmesen beismerem, hogy ásvány, terroir, miegymás vörösbornál engem kevésbé hoz lázba...struktúrta, egyensúly, kerekség, simaság, érett savak, tanninok, gyümölcsök az, amit keresek.

Daeril 2011.01.18. 23:41:27

Nos rövid keresésem során nem találtam hőösszeg adatot Eger-Szekszárd viszonylatban, ha tudsz mondani és jelentős a különbség akkor megkövetlek. Villány-Pécs vonalat nem keverném ebbe a vitába ott szerintem a Mecsek hatására kialakuló mediterrán jellegű mikroklíma bekavar.
Szekszárdi vörösboroknál tapasztalható karakteres simaságot, kerekséget, érett (lágyabb) savakat, amikről beszélsz, én eddig a löszös talajnak tudtam be, lehet tévesen.
Láz ide vagy oda a talajnak az ásványosságon kívül (minerális íz vagy mi a csuda) jelentős szerepe van a bor karakterének kialakításában.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.19. 08:50:33

zoli,

Tényleg konkretizálva Daeril felvetését, szerintem sokkal nagyobb különbség van Dél és Észak-Rhone klímája között, mint pl Eger és Villány között, viszont mindkét helyen elég régóta beágyazott a syrah termelési kultúrája és elfogadottsága. A 20. század fölfordulása előtt itt is szinte hegemón helyzetben volt a kadarka (Eger, Mátra).
Ezzel persze egyáltalán nem írom azt, hogy délen ne lehetne gyönyörű kadarkákat készíteni, bár bevallom őszintén, nekem is a per pillanat etalonok Szentesitől és három már említett egri pincéből származnak. Az eddigi legszebb déli nekem egy 97-es Dúzsi volt.
Persze ez csak a csúcsokra vonatkozik, gyengébb adottságú dűlők és nagyobb terhelés mellett valóban délen kisebbek lehetnek az érettségdeficitből adódó hiányosságok. Meg a jelenleg eltrjedt klón sem északra való, azok a laza, kicsi fürtű változatok, amit Szentesi Józsival együtt szelektáltunk, azok hamarabb is érnek (Józsi csodás kadarkái ebből is készülnek).

zoli 2011.01.19. 09:22:55

@Daeril: az éves hőösszeg egy komplett tavaszi hónapnyival több Szekszárdon, gondolom felesleges ecsetelni, hogy egy kékszőlő fenológiai érettségében ez mennyit is számít...
Neten én se találtam túl sok adatot, de erre a térképre azért érdemes rákukkantani:
www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes/homerseklet/
a sötétpiros foltok szépen kirajzolják a hagyományos kadarkatermő területeket: Villány, Mecsek, Szekszárd, Tolna, Hajós-Baja, Csongrád.
Én mondjuk pécsi vagyok, jópofa dolog ez a mediterránság, csak nehéz komolyan venni. Amit a Mecsek számít, az -. főleg ilyen időtájt - éjszakai lehűlésben jelenthet néhány plusz fokot, de a nyári hónapok maximum hőmérsékleteiben ugyanúgy enyhébb valamivel. Télen mínusz tizenöt-húsz fok neméppen egy mediterrán éghajlat.

A talajnak jelentős szerepe van a bor karakterének, aromatikájában kialakulásában - nagyjából ugyanezt írtam én is eggyel feljebb, tökéletsen egyetértünk, de amiről én most beszélek az az, hogy az éghajlati viszonyok determinálják a játékteredet. Lehet akármilyen kőzeten, akármilyen termőtalajon, akármilyen fitotechnológiával, akármilyen terheléssel szőlőd, a meleget, napsütést semmivel se lehet pótolni. Plusz koncentrációra, mustfokra szert lehet tenni, de a szőlő biológiai érettségében ezek kevésbé hangsúlyosak.

zoli 2011.01.19. 09:38:41

@pinotnoir_777: teljesen igazatok van Észak-Rhone és Dél kapcsán, csak azt feljtitek el, hogy erre az egy példára mennyi ellenpélda akad. Fro. egész déli partszakaszán termelnek syrah-t, továbbá jellemzően meleg, enyhe tájon telepítik. Tehát még egyszer: nem azt állítom, hogy ne lehetne "északon" jó kadarkát/syrah-t termelni, hanem azt, hogy igényeiben mindkettő melegkedvelő(bb).
Kicsit saroskított példaként, ihattunk már finom badacsonyi cabernet-t, sangiovesét, de nyilvánvalóan más fajtákkal sokkal nagyobb ott a játéktér, az elérhető csúcs.
Írod, hogy fő fajta volt felétek is a kadarka, erre írtam feljebb, hogy hol nem?
Legyen akármilyen fajta akármilyen klónja, ugyanúgy másképpen viselkedik különböző éghajli adottságoknál.
Ettől független bízok benne, hogy az Északi-khg-ben is finom kadarkák teremnek, azzal mindenki jól jár.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.19. 10:01:05

@zoli: Van egy olyan teória is, amit elég sokan osztanak a világon, hogy sok fajtánál a legizgalmasabb karakterű borok az egyes fajták termeszthetőségének északi határán teremnek (Loire, Burgundia, Elzász, Mosel, Wachau sor a környéken, pl Oregon és Washington Amerikában). Persze ott már sokszor, egy gyengébb évjáratban, átbillenhet a dolog éretlenségbe, z a kockázat benne van a pakliban. Én ezt egyelőre nem fogadom el aranyszabályként, bár sok jel tényleg erre utal.
Privát preferencim az olyan helyek, ahol nincs sok hőségnap, viszont hosszú a tenyészidőszak (főleg az ősz szép napos, nyugodt időjárású)és a hőösszeghez képest nagy a besugárzás Mo-n kifejezetten ilyen pl az Eged-hegy).
Azt viszont szintén alapszabálynak tartom, hogy ha éretlen, durva karakterű egy bor, arra nem lehet mentség a klíma, viszont az éretlenség és a meleg, sima karakter között azért vannak fokozatok.

Syrah kapcsán azért úgy tudom, hogy Amerikában, ahol nagyjából tesznek az Európában évszázadok alatt kialakult stíluspreferenciákra, szokásokra, a syrah-t inkább hűvösebb vidékekre telepítik, a cabernet sauvignon és a pinot noir vidékek közé.

Daeril 2011.01.19. 10:08:46

@zoli: Igen ezt a térképet én is megtaláltam, de nem akartam keverni a középhőmérsékletet a hőösszeggel. Mindenesetre, ha ebből a térképből indulok ki akkor max. 1 fok eltérést látok.
Ne érts félre, igazad van abban, hogy van éghajlati eltérés, a vitánk csak annyi, hogy jelentősebb-e ez a hatás mint a talajtani eltérések.
Én a Mátrát ismerem jobban, de Egerben voltam gimnazista, tapasztaltam, hogy nyáron ezeken a vidékeken is masszív meleg van (főleg ha a szőlőben dolgozol). Nem virágzik a szőlő egy hónappal később tavasszal és nem esik a hó októberben.
Ja igen a mediterrán tél nem -15 fokos, de nem Pécs tartja a nyári melegrekordot 41 fokkal?

Daeril 2011.01.19. 10:34:18

@zoli: "Írod, hogy fő fajta volt felétek is a kadarka, erre írtam feljebb, hogy hol nem?"

Tokaj, Somló, Badacsony, Sopron, Pozsony...

Termeltek felénk fehéret is, de a korabeli leírások szerint a "vörös jobb" (kadarka), hasonlatos a Ménesi Aszúhoz (ami ugye akkoriban kadarkából készült). Akkoriban annyi féle szőlőt termesztettek, mi okuk lett volna monomániásan a Kadarkát erőltetni, ha éretlen savanyú lőrét szűrtek csak belőle. (az ilyen bort eladhatatlannak tarották és ezért rossz évjáratokban csak siller/fehérbor készült a kadarkából)

zoli 2011.01.19. 11:03:34

@Daeril: Kiskunhalas 41,9fok, aznap pont ott voltam:) Az az egy fok hidd el, nem is olyan kevés. Napsütéses órák számát tekintve cirka 150 óra deficitben van Eger.
De mindegy, asszem elmondtunk már mindent pro és kontra...

Ezt a hol nemet nagyjából én is írtam fentebb (mondjuk volt Badacsonyban is vörösdivat, Sopron, Pozsony szintén kakukktojás az erős osztrák hatás végett), gondolom érthető, hogy arra utaltam, hogy a beköszöntött a vörösborőrület majdnem mindenhol tetten érhető volt.
Ki is beszélt éretlen savanyú lőréről? Ez a felénk azt jelenti, hogy Eger környéki vagy? Csak mert akkor mégiscsak érinthet érzékenyen a téma...
Az megnyugtat, ha azt mondom, hogy a Villányi borvidéken legalább annyira indokolatlanul felülprezentált a kékszőlő és legfőképp néhány szőlőfajta aránya?

@pinotnoir_777: ez az "izgalmas karakteres" általánosítás khm... A felsorolt borvidékek persze valóban azok (vörösborban Loire-t leszámítva persze mindenhol kizárólag a pinot rúghat labdába), sőt magam is sokkal jobban szeretem a fehérbort, de most tényleg össze akarunk vetni egy rajnait mondjuk egy pugliai primitivóval?
Az USA meg az újvilág meg végképp egy külön fejezet, ott rövid a múlt és fajtacentrikus gondolkodás végett könnyedén találni Kaliforniai pinot-t, Ausztrál rajnait, stb, mert olyan is kell nekik, mi azért lehetőleg ne ezt vegyük alapul (bár ha jobban belegondolok, sajna ugyanez itthon is a helyzet)...

Daeril 2011.01.19. 11:11:58

@zoli: Nem egri, Mártaaljai születésű vagyok, ott kadarkát ültetni is tilos :) biztos nem vagyok érintett (még :) ).
Zárjuk le igazad van véleményes dolgokról nem érdemes vitázni.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2011.01.19. 11:41:19

Daeril,

Jó hír, az új szabályozás jegyében ültetni már lehet, csak arra nem lehet támogatást adni, illetve nem lehet eredetvédett bort készíteni belőle (tehát nem lehet borvidék, település vagy dűlő nevét ráírni a címkére). Érdekesség, hogy a szóba került syrah-t tavaly rátették a listára, mi beadtuk, hogy a kadarkát is, de 26-0-ra leszavazták:(((

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.19. 12:29:30

A TC szülinapon ezt jegyeztem fel a 2009-es Mauer Kadarkáról:

1880-as telepítésű kadarka, felső réteg homok. Világos rubin. K+ int, túlérett, kis rothadásos illattal, gyógyszeres, pb, fa. Fa, savanyú, k+ sav, a. tannin, rothadó ízvilág. 4p

(nagyon zavartak a rothadt és dohos aromák. a borász kínálta)

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.19. 12:50:34

@akov: Nem rémlik ez a kifejezett "rothadásos" jegy. A gyógyszerességgel és a savanyú érzettel egyetértek. Alapvetően nem igazán tetszett. A többi 4 pontoshoz képest nekem olyan mintha több minden lett volna benne, de kevésbé volt fogyasztásra ösztökélő.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.19. 12:51:28

@drbarta: simán lehet, hogy dohos/hibás volt, amit ittam.

metszo_ollo · http://hozamkorlat.blog.hu/ 2011.01.19. 17:54:13

Pár napig nem olvaslak titeket és egészen lemaradok errôl a sok kadarkáról...
Szóval én Szekszárdról javasolnám mindenképpen Neineréket, Vesztergombi (Remete) 2003-asa zseniális(szerintem a Karaffában még van pár palack), és nem hagynám ki Villányból a Günzer Ördögárok kadarka 2007-et sem.

evernever 2011.01.19. 20:24:54

04' Heimannt berakni 07-08-09 borok közé nem valami fair...

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.19. 20:40:26

@metszo_ollo: Köszi a tippeket! Vesztergombi Remete 03 még ma is jól tartja magát?

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.01.19. 20:43:57

@evernever: Igazad, van, de leginkább akkor nem lenne fair, ha ebből bármiféle nagy következtetést vonnánk le Heimannékkal kapcsolatban. Nem tesszük!

metszo_ollo · http://hozamkorlat.blog.hu/ 2011.01.19. 21:54:55

@drbarta: egy éve kóstoltuk, akkor hibátlan állapotban volt, egy próbát megér!

Szegediszomelijé 2011.01.19. 22:21:22

@evernever: Szia! Mi a borokat önmagában értékeljük, és csak azután egymáshoz. Nem akarunk termelőket megítélni különböző tételek alapján. Ez a Heimann elsősorban az én kíváncsiságomnak volt köszönhető, semmiképp sem annak, hogy hasonlítgassuk más évjáratokhoz. Annó igen kis termését még úgy kurtították, hogy a fürtök alsó harmadát lecsípték -innen a "harmados" jelző. És egy nagyon jó kadarka lett belőle. Amúgy a "legfiatalabb" bor a 2006-os Orsi volt, bármelyiknél több dinamikával rendelkezett -mellesleg szintén szűztermés.
Érdekesség: Nekem maradandó Kadar élményem talán 2003-ból az 1995-ös Hungarovin kadarka Válogatás -merthogy volt ilyen, és rendkívüli bor volt. Egyébként nincs saját Kadarjuk, és mint megtudtam, nem is építenek rá. Amit Zoli írt, Szent István Kadarkát, rágyúrok, érdekel, mitt jó ivóbor. Amúgy ez a Jó ivóbor kategória sztem 1000 körül meg kell álljon. Erre volt már jó példa a Gedeontól (bár nem legutóbb).
Na jó éjszakát Nektek is!
süti beállítások módosítása