Erről a borról itt már volt szó. Tetszett, még ha nem is volt a kedvencem abban a sorban túlzott keménysége, és fiatalon szétállóbb alkatrészei végett.

Mivel kezdett már elmosódni a róla alkotott emlékképp részletessége, ideje volt egy palackot megnyitni részletesebb felülvizsgálat céljból.

 Folytatjuk alámerülésünket a német rieslingek világába. Jövő hét végén esedékes következő kóstolónkat harangozom be, amely a Mosel-Saar-Ruwer borvidéket veszi górcső alá. Igyekeztem a borvidéket tisztességesen lefedni kóstolandó mintákkal, természetesen a teljesség igénye nélkül. A borok javarészt a www.riesling.hu kínálatából származnak.

A "megszokott" módon igyekszem néhány mondatnyi alapinformációt megosztani a kóstolandó borokról és termelőikről. Szintén "megszokott" módon igyekszem mellékelni a fontosabb külföldi médiákban kapott pontszámokat is az egyes borok esetén.

Egy múltheti bejegyzés kommentjei kapcsán viszont egy "szokatlan" ötletem támadt. :) Ezeddig "rendhagyó" módon mindegyik bor kapcsán jóslatokba bocsátkoznék, csak a móka kedvéért. :) Leírom, hogy kb. milyen stílusú borra számítok és hogy nagyjából hány pontosra becsülöm az előzetes infók alapján. :)   Minden bor kóstolása előtt tulajdonképpen ez megtörténik a fejemben, de most érdekességképp meg is osztom "előítéleteimet". :) Még egyszer hangsúlyozom, ez tisztán egy játék, amelyet nincs szándékomban "megnyerni", azaz semmiféleképp nem törekszek ezeket a tulajdonságokat, pontokat a borokra kényszeríteni a kóstoláskor. Bárminemű azonosság a leendő jegyzetek és pontszámok, valamint a mostani előzetesek között a véletlen és a jópofa egybeesés művei. :)

Következzenek, hogy miket fogunk kóstolni:

Folytatván az elmerengést a 2006-os borok világában, most egy másfél évvel ezelőtt elfektetett vörösbor került elő.

Ráspi mester válogatás tétele akkoriban elég zilált arcát mutatta. Érződött benne a kraft, de az alap-kékfrankos harmónikus, jól fogyaszthatósága mellett kevésbé volt élvezetes.

Nézzük mivé lett napjainkra:

   Tovább kóstolgattam a 2005-ös évjárat nedűit. Ebben a bejegyzésben Németh Attila mátrai borász egy olyan boráról lesz szó, amely bár öt éves, de még mindig kapható és ezt én nagyon méltatlannak érzem, tekintettel arra, hogy egy kiváló minőségű borról van szó. Hiába, úgy tűnik a jó bornak is igencsak kell a cégér.

 Nem értek a pezsgőkhöz. A borokhoz se :) , de pezsgőből olyannyira nincs kóstolási tapasztalatom, hogy egyjegyű számmal lehetne leírni az eddig kóstolt méthode traditionelle útján készült habzóborok mennyiségét.