Azt hiszem a blog olvasóinak nem kell bemutatnom Kaló Imrét. Aki személyesen nem ismeri, az is bizonyára hallott már róla, és jópáran a borait is ízlelhettük már. Itt található róla egy remek iromány, mellesleg. Bejegyzésem tárgyát nemrégiben kóstoltam több év után újra egy családi ünneplés alkalmával.

Kifejezetten halvány rubinszínű. Közvetlen bontás után illata még kissé visszafogott, egy hosszabb palackos szellőztetés, vagy néhány óra dekantálás javára válik. Ha ezt megtesszük, közepesen intenzív illatából határozott mineralitás, kellemes fűszeresség (fahéj, és számos általam azonosíthatatlan édesfűszer), finom karamelles és étcsokoládés jegyek, valamint visszafogott meggyes-áfonyás gyümölcsösség érződik. Kifejezetten komplex, csábító illat. A korty közepesen telt, kiváló felépítésű, határozott, izgalmas savakkal és tökéletesen érett közepes mennyiségű tanninnal. Zamatgazdag, az ásvány mindent visz, de ízben is megtaláljuk a fűszeres-hordós jegyeket és a kevésbé kifejezett gyümölcsösséget is. Remek arányai vannak, abszolút nem nehézkes, kiválóan fogyasztható magában is, de étel mellé is passzol. Nagyobb méretekkel rendelkező bort számosat ittam már, ennyire arányos és komplex viszont sokkal kevesebb került eddig a poharamba. 8 pont.